A SKY munkagépek az élen járnak a talajkímélő művelés terén, Európa több országában is piacvezető pozíciót szereztek a "no-tilling" technológiák piacán.

A gazdálkodók folyamatosan azt tapasztalhatják, hogy a ráfordítások évről-évre növekednek: így az input anyagok, munkaerő, üzemanyag költségei emelkednek, miközben a terményárak ezt az emelkedést nem követik. A kialakult helyzetre a hatékonyság növelése, és a rendelkezésre álló erőforrások minél optimálisabb kiaknázása jelentheti a megoldást. A fennálló szituációból három út vezet előre, amelyből kettő nagyon költséges beruházás: a precíziós gazdálkodás és az öntözés. A harmadik, a talajmegújító no-till gazdálkodás viszont kis beruházást igényel, azonnal megkezdhető, és hosszú távon magas haszonnal jár.

A takarónövényes no-till művelésben a legfontosabb elem az, hogy a gazda figyelme nem csak a növényre, hanem a talajra is fókuszál. A talajban ugyanis nemcsak a homok, az agyag, a víz és a térfogat harmadát-felét kitevő levegő a lényeg, hanem a mikrobiális élet is. Utóbbi lesz az, amely elérhetővé teszi a növények számára a tápanyagokat, mikrotápanyagokat, és sok esetben még a vizet is. A talajban hemzsegő élet, a gombák, baktériumok, giliszták zöme az élő növények gyökere köré szerveződik, mivel a gyökérhegyeken a növény leadja a fotoszintézis során nyert energiából a felesleget cukrok formájában, ami kitűnő táplálék számukra. Így a jó termőképességű talajhoz éppen nem a pihentetés kell, hanem az kell, hogy mindig nőjön benne valami, télen is. A szántás tönkreteszi ezt a kialakult talajéletet: a levegőkedvelő mikróbák levegőtlen helyre kerülnek, a levegőtlen környezetben élők pedig kikerülnek a felszínre, miközben a gépek össze is tömörítik maguk alatt a talajt, mert a megmozgatott föld alatt tömör réteg alakul ki - eketalp betegség -, amin egy átlagos haszonnövény vizet kutató gyökerének esélye sincs áthatolni.

A mezőgazdaság az egyik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gázoknak, minden szántással elveszít valamennyit a talaj a lekötött szénből, amely szén-dioxid formájában vegyül a levegőbe. A no-till technológiához képest 14-szer annyi szén-dioxidot szántanak ki a levegőbe a gazdák, és ebbe nincs benne a többszörös talajművelés (szántás/elmunkálás/magágyelőkészítés/vetés) miatti sokszoros károsanyag-kibocsátás.

A no-till gazdák a főnövényeiket egy speciális vetőgéppel a takarónövények tarlójába vetik. Ezt hívják direkt vetésnek. A takarónövényeiket a főnövényeik igényeihez választják, így például a híresen nitrogénéhes kukorica előtt valamilyen jó nitrogénmegkötő képességgel bíró hüvelyest vetnek majd. De kevernek a pillangós közé valami fűfélét is, hogy a vetés előtt letarolt, lassabban bomló fűszárak fedjék a talajt addig is, amíg a kukorica széles leveleivel nem lesz képes magának árnyékot adni.

Ilyen speciális vetőgépek a SKY EasyDrill és MaxiDrill vetőgépszériák, amelyek egyedülálló, innovatív megoldásaikkal segítik a gazdák hatékony munkavégzését.

Bővebben a SKY gépekről!